Máté ilyen:

the same

2012-01-17T22:36:00.000+01:00

Tudom, hogy ennek így sok értelme nincs, de:
+ fél év és semmi változás az előzőhöz képest :).

Csak ennyit akartam. Köszönöm.

Hopi

2011-06-01T20:46:00.000+02:00

Elment 2 hónap.
Elvégre gyorsan megy az idő, ha az ember dolgozik és tanul, van 2,5 családja, ifjúságot vezet, és azért hetente 1 órát sportol...

Azok a bizonyos felnőttek

2011-03-29T23:33:00.005+02:00

Nyilván elsődlegesen magamon tapasztalom, de a legtöbb idősebb emberre is igaz, hogy felnőttnek lenni, tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ember nagy gyerek lesz. A gyerek is megtanul dolgokat és ha a Barnabás (5 éves) meg tudta érteni/tanulni a duplavezérműtengelyes 4ütemű turbós benzinmotor működését, akkor meg tudná tanulni/érteni, azt is, hogy mi az a felelősség, az adóhatóság, vagy a "felnőtt kor" tipikus problémakörét.
Amire ki akarok lyukadni, hogy felnőttnek lenni ugyan olyan emberi dolog, mint gyereknek lenni. Persze fejlődni hitéletben, megtanulni bibliai igazságokat... lehet és kell is, de a gyermeki hit, mint szükséges elem viszont sokszor leépül, meghal.
A felnőtt tehát abban pl. különbözik a gyerektől, hogy megteszi azokat a dolgokat, amiket kiskorában megtiltottak neki: ne egyed magába a Nutellát, ne gyere be cipővel, ne maradj fent sokáig...! stb
A legnagyobb különbség persze, hogy felnőttnek lenni felelősség, úgyhogy megyek most aludni, hogy felelősséggel tudjak lenni mások iránt is.

ui: kérek még +4 órát minden napra, akkor talán ki tudom fejteni magam rendesen.

Egy férfias bejegyzés :)

2011-02-04T01:37:00.008+01:00

Előző vasárnap Dr Prof Mélytiszteletű Mészáros Kálmánunk :) volt az igehirdető, nagyon szeretjük :). Ott maradtam a 2. délelőtti istentiszteleten is. A hátsó szekció első padjában ültem, ahol van a kis átjárós rész, ott párhuzamos szünet van a padok között. Előttem, az átjáró túloldalán a padban ült egy anyuka és két kisgyereke, egy kicsit idősebb fiú és egy kislány kb 7 és 5 évesek. Akkor voltak először a gyülekezetben, még nem láttam őket. Nagyon fegyelmezetten ültek a porontyok, de a lánykán látszott, hogy már kicsit untatja a dolog, viszont a hely új neki, ezért nézelődött, szemlélte az arcokat. Egyszer csak összetalálkozott a tekintetünk. Pár másodperces aktív szemlélés után apró mosolyra húztam a számat, mire ő visszafojtott somolygással előrefordult. Aztán fél perc múlva megint hátralesett figyelem-e. Mivel pont a látóterem szélén volt, láttam, és rá is néztem újra, immár széles mosollyal. Ő is nevetett. A szeme is összeszűkült a csibész vigyortól. Innentől kezdve amikor hátranézett kuncogtunk, grimaszoltunk, játszottunk a tekintetünkkel. Volt egy pillanat, amikor már nem tudtam visszanézni rá, mert éreztem, hogy az örömkönnyek határán vagyok a meghatódottságtól :). Itt ez a kislány, most lát először, ráadásul pont borostás is vagyok :) és mégis tiszta szívből együtt kacagunk. Az Első Szeretet volt ez. Egy kis idő múlva szólt a bátyjának is, ő hátrapillantott, s már vele is együtt derültünk. Az igehirdetés is jó volt, de ez az élmény volt a hét csúcspontja. A szeretet ereje. Megmozdította a szellemem :).

Ha már a lágy dolgoknál tartunk, engedjék meg kedves Hölgyeim és Uraim, hogy leírjak egy hasonlóan gyermeklelkű kis mesét, melyet 3 kedves lány felváltva improvizált (Andi, Emcsi, Eszter), szerintem irtó cuki :D. Íme:

Szivárvány

Volt egyszer egy kislány, úgy hívták, Eleonóra. Legjobb barátja Stefano volt.
Amikor barátságuk elválaszthatatlanná vált, Eleonóra 9 éves volt, Stefano pedig 10. A kislány nagy kastélyban lakott, szülei keveset voltak otthon. Nagyon szerette a szivárványokat. Ha meglátott egyet, addig csodálta, míg el nem halványult.
Sokat volt Stefanoval és a vele töltött idő kincs volt számára, de csak barátként tekintett a fiúra. Ellenben Stefano fülig szerelmes volt Eleonórába. Éjjel-nappal rá gondolt amikor nem voltak együtt, de nem merte megmondani mit érez, tulajdonképpen olyan kicsi volt még, hogy nem is tudta volna megfogalmazni.
Stefanonak azonban volt egy szivárványa, amelyről Eleonóra nem tudott.

Így teltek-múltak az évek. Együtt játszottak, szaladgáltak, nevettek, mígnem felnőttek.

Egyszer megjelent egy helyes szőke herceg, a megfelelő színű lovon. Azonnal szemet vetett Eleonórára, de aljas módon, csak a hozománya és csinos termete miatt. Pár nap udvarlás után Eleonórának elcsavarta a fejét a herceg. Felültette paripájára és már vágtattak is a messzeségbe.
Amikor Stefano észrevette, hogy elmentek, már messze jártak. Stefanonak összeszorult a szíve a gondolatra, hogy még elköszönni sem tudott a lánytól. Ekkor eszébe jutott a szivárvány. Annak a tetejéről mindent lehet látni! Nem is kellett több, felszaladt a tetejére. Megpillantotta a lóháton vágtató párost és lekiáltott nekik! Eleonóra elámult a fejük felett ragyogóan ívelő szivárvány láttán. Ekkor eszmélt csak rá, hogy a hercegben csak daliás megjelenését szerette, viszont Stefanonak gyerekkorától mélyen ismert személyét.
Stefano látta, hogy leszáll kedvese a nyeregből, s le is engedett neki egy kötelet. Eleonóra azonban nem tudott kötélre mászni. Már majdnem elszomorodott, amikor mintegy varázsütésre, valahonnan a felhők mögül megjelent egy hófehér pegazus. Vakító világossága lenyűgözte mindnyájukat. Megállt Eleonórával szemben, akinek nem is kellett több, felpattant a hátára és repültek is felfelé.
Stefano könnybe lábadt szemmel várta a lányt. Erősen magához ölelte, úgy segítette le a csodás lényről és el se engedték egymást hosszú perceken keresztül.
Ennek a szivárványnak volt még egy különlegessége. Minden színe egy jó tulajdonságot jelentett: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Aki lecsúszott a szivárványon, ezek a tulajdonságok mind igazak lettek rá.
Miután alaposan megszeretgették a másikat, lehuppantak egymás mellé és lecsúsztak.
Még ma is boldogan élnek. :)

chh

2011-01-02T22:47:00.000+01:00

hogy mennyi mindent "meg kell nyesni", hogy az ember elérjen 1-2 nagyobb célt.... szörnyű :D

Jakab

2010-12-19T21:34:00.000+01:00

Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra, mert az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát.

Ma (avagy: tegnap)

2010-12-18T02:50:00.006+01:00

1: ébredésem után közölték h reggeli helyett vigyem el a Julcsit és a Katát suliba

2: Anna, közben: menjek még be a gyülibe 1 cipősdobozért

3: menjek el az én cipősdobozomért a pláza tetejére, mert apuék oda viszik... -.-

4: érjek ki az ovihoz a programra 9-re, úgy, hogy ezt az egészet kb fél órával előbb kezdtem intézni (de azért sikerült :D)

5: műsor, ajándékozás... még nem is végeztünk, de már siessek át a váciba 11:40-re konzultálni az elmaradásaim miatt, 10:35-ös buszt éppen futva elértem

6: suli 6-ig: két kávé, és két tanórányi alvás, + kikéredzkedtem csomagolópapírért Zozy nyakkendőjéhez :) (ok ez az én hibám h eddig elfelejtettem :)

7: spuri át ifire

8: de előtte még üdítőt kell venni -> kisbolt

9: fel a Lados lakba, ott teafőzés + nép-terelés

10: ajándékozás, játék, fekvőtámasz & kézenállás, Stop-est kb 1,5 órán át...

11: sprint a 22:40-es uccsó buszra

12: és most itt vok battyánba

13: képek feltöltve picasára:

http://picasaweb.google.com/matraimate/DedoDejoo#

http://picasaweb.google.com/matraimate/SzentPreSentEloajandekozas8#

14: +facebookra -.-

15: blogírás, Bazsival váltott chatelés alapján :D

Done.

Tanulság?
Nem volt hiányom semmiben, ahogy Ábrahám is mondta vala: az Úr gondoskodik (1Móz22:14). Volt mit ennem, innom... + minden rendelkezésre állt és a dolgok mentek, minden pöpecül. Dicsőség ezért Istennek :)

-

2010-11-23T00:05:00.000+01:00

Most elhatároztam, h FELNŐTTEM, na. Ennyi.
Jó8.

Áucs

2010-10-16T01:10:00.000+02:00

Azt hittem eltalált a szerelem nyila... de csak súrolt, nem halálos. A seb szépen gyógyul, már alig látszik... habár néha felkaparom... csak tudnám miért... hülye vagyok :D

A kommunikációs-hézag. Az az oka mindennek!

Csak úgy

2010-10-14T01:04:00.005+02:00

Ne ess 2shake-be!

Isten ismer, tudja mit tesz.
Ki ne hinné ugyan mindezt?...

Megvan erre nálunk a fül,
Csak a fej nincs meg ott belül. :)

Felületes, torz jellemünk,
Vele semmit sem kezdhetünk.
Kevés a mi leheletünk.
Kell, hogy Isten legyen velünk.

Az is baj, ha sok a duma,
Elfolysz tőle mint a Duna.
Csak Jézus az élet Ura,
Engedd, hogy vezesse utad!

Isten ismer, tudja mit tesz,
Úgy használ, ahogy senki nem.
Mért' vagy olyan gyakran rideg?
Nincs rá okod, hisz Ő tied!

M

Nincs királyi út, de a cél Mennyei!

Okul

2010-09-07T21:16:00.001+02:00

Ebben a félévben tanulni óhajtok, uh nem lesz időm blogolgatni, ha mégis akkor valami csoda folytán szabadidőm adódott...

B u d a p e s t feeling

2010-06-09T14:09:00.006+02:00

Emberek... - ülnek. A szemükben bánat.

Alattuk vágtat,
a piros hetes bátran,
töri az utat magának.

Nem is sejti:
A rakomány már régen megfáradt.
Tekintetük mesél, arcuk barázda
Rajtuk néha a kátyúk vetnek, hánynak.

Télen sokat fáztak,
Tavaszban csak áztak-áztak,
Nyáron meg most is hőgutában járnak,

A szemükben, lám mindig ott ül - a Bánat.

M

Megtérésem

2010-05-26T13:06:00.007+02:00

Vannak olyan emberek, akik életük nagy döntéseit képesek percek alatt meghozni. Nos én nem ilyen ember vagyok. Általában nálam a fontos döntéseknek nagyon sokat kell érniük, habár szeretem a spontán ötleteket is, néha vannak ilyenek is :), de a fontos döntéseket hajlamos vagyok nem csak, hogy túl sokáig fontolgatni, hanem halogatni is. Így volt ez a megtérésemmel is.

Amikor kb. 12 éves koromban először bekerültem egy gyülekezetbe, nem saját akaratomból történt, vittek. Aput hívta meg a falunk orvosa, akivel jóban volt. Én mentem vele, és minden olyan "modern templomos"-nak tűnt, persze ez egy baptista gyülekezet volt. Nem ámultam és bámultam, tulajdonképpen nem is izgatott a dolog. Ültem és szorgalmasan rajzolgattam. Első művem egy tank, ami épp akkori rajztudásom büszke csúcsa volt. Látszik mennyire értettem a kereszténység dolgot... semennyire :).

Aztán mentünk többször is, én bekerültem a vasárnapi iskolába. Unalmasnak találtam. A vezetői pedig nagyon lelkesek voltak, de én csak ültem, mint egy begubózott kis autista. Örülök, hogy nem vagyok az :).

Valószínű azért voltam passzív, mert a suliban én tartoztam a "galamblelkű" = "szaduljuk őt" kategóriához, így megaláztatásból volt részem bőven, főleg, hogy ezt nem is tudtam kezelni, így azt hittem az élet csak egy szürkés félelem a társadalomtól. Örülök, hogy volt mindig 1-2 BARÁTom, akik persze lányok voltak, ezért barátot írok, hogy érthető legyen. Érdekes módon ők mindig meghallgattak. Azt hiszem mintapéldája voltunk a fiú-lány barátságoknak. Egy ágyban aludtunk egy takaróval, és mint OLYAN, eszünkbe sem jutott, mert úgy gondolkodtunk, mintha vér szerinti testvérek lennénk. (persze manapság már nem szoktam a rokonaimon kívül mással aludni :D )
Az idő telt, én felkerültem Pestre egyetemre, a barátságok elhalványultak. Egyedül maradtam, az emlékek, érzések halmozódtak.

Az az igazság, túl flegmatikus vagyok, hogy ezek miatt depresszióba essem, de azért rossz volt. Persze ezek a barátságok oldottak a gátlásaimon, de az egyetemen azért most sem voltam az élvonalban a partyarcok között. Akkoriban már a "Törekvők órájának" nevezett alkalomra is jártam. Végülis azt is úgy ajánlották, hogy kéne mennem, de az legalább közelebb állt hozzám, mivel kisebb közösségben, közvetlenebbül zajlott, így nem lehetett háttérbe szorulni. Ott értettem meg mi a válasz arra a sok kérdésre, amelyek bennem voltak, és néha még megfogalmazni sem tudtam őket. Egyszerűen űrként tátongtak.

Megértettem a legfontosabbat. Mert az oké, hogy van Isten, lennie is kell, ezt eddig is így gondoltam. De! Ki az, hogy Jézus, és minek ide még egy személy, amikor minden happy, Isten szeret és vigyáz rám? Hát igen, eddig igaz is, de rá kellett, hogy jöjjek: szabad akaratot adott az embernek, nekem is. Ezt tiszteletben tartja. És miért kellett akkor Jézus? Mert az ember szabad akaratából esett bűnbe (Ádám és Éva ugyebár), és ez a bűnös állapot így, öröklődött, és most is öröklődik. Ezek után az emberek csak akkor vállalhattak közösséget Istennel, ha engesztelésül áldozatokat mutattak be Neki. Ajjaj... Viszont! Ezért jött Jézus, hogy minden emberért bemutassa egyedüli, és elegendő áldozatát, Isten tulajdon fiaként. Ide kell szintén a szabad akarat, mivel az ember (pl én :) ) még ma is bűnnel születik (lásd a gonoszkodó gyerekeket, akármilyen neveltetés ellenére), és ha önmagamtól nem döntök úgy, hogy elfogadom ezt az áldozatot, akkor az előző állapotban maradok.
Én döntöttem. Állítsuk vissza a kapcsolatot! Egyik Törekvőkön imádkoztam és döntöttem: elfogadom és komolyan veszem ezt az áldozatot, amely értem történt. Éreztem, hogy Isten ott volt nagyon közel :).
Így már közösségbe lehetek Vele, most is itt van, mikor ezen sorokat pötyögöm. Mostmár képes vagyok meglátni, mi az a jó amit velem akar. Mert jót akar, és igenis szeret.
Ha pedig most az a kérdés, "Akkor miért van annyi éhezés és betegség... stb?" itt találhatóak válaszok :) http://tinyurl.com/theans
Ennyi. Örülök, hogy mostmár Istennel lehetek, és a legjobb barátom lehet, akit mindig megkérdezhetek.

Egzaltált

2010-05-16T19:20:00.001+02:00

Egzaltált

Nyelv: latin

szertelen, heves, szenvedélyes

elragadtatott, lelkesült

nem egészen beszámítható, kótya

Az élet körforgása

2010-05-14T14:27:00.000+02:00

by Máté

i-Ge

2010-05-14T00:40:00.005+02:00

^{" 7}Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltottam, kiáltottam az én Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom fülébe jutott. ⁸Megrendült és rengett a föld, az egek alapjai megremegtek, megrendültek, mert haragra gyúlt. ⁹Füst jött ki orrából, szájából emésztő tűz, parázs izzott benne. ¹⁰Lehajlította az eget és leszállt, homály volt lába alatt. ¹¹Kerúbon ülve repült, szelek szárnyán jelent meg. ¹²Sötétségből vont sátrat magának, víztömegből, gomolygó fellegekből. ¹³Fényözön jár előtte, parázsló tűz izzik. ¹⁴Dörög az ÚR az égben, mennydörög a Felséges. ¹⁵Kilőtte nyilait és szétszórta, kiröpítette villámait. ¹⁶Láthatóvá vált a tengernek a medre, föltárultak a világ alapjai az ÚR dorgálásától, haragos szele fúvásától. ¹⁷Lenyúlt a magasból és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem. ¹⁸Megmentett engem erős ellenségemtől, gyűlölőimtől, bár erősebbek voltak nálam. ¹⁹Rám törhetnek a veszedelem napján, de az ÚR az én támaszom. ²⁰Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem. ²¹Igazságom szerint bánt velem az ÚR, kezem tisztasága szerint jutalmazott engem. ²²Hiszen vigyáztam az ÚR útjára, és nem hagytam el hűtlenül az Istent. ²³Minden törvényére ügyeltem, rendelkezéseitől nem tértem el. ²⁴Feddhetetlen voltam előtte, és őrizkedtem a bűntől. ²⁵Igazságom szerint jutalmazott meg az ÚR, tisztaságom szerint, amit jól lát." 2Sámuel22

Trivát

2010-04-28T04:54:00.008+02:00

Kitaláltam egy új szót: Trivát :), hogy megértsétek kifejtem itt lám:

Mentségem nincs hát, hogy megrontott e világ,
Mit tettem, érte felelek én. Én, senki más.
Sajnos lelkem nehéz, az Ördög meg kíván,
De nem engedek neki, hisz vár rám a Hívás!
Kell indulnom bőszen, mert az élet kihány,
Mint fáradt gyomor, a túlfogyasztott piát - ha mértéktelen ittál.
Erőm hát honnan is merítsem? Itt áll:
Bibliám kell olvassam, bízvást, nem is mást!
"Ígyhát, itt lám immár nincs már mis-más,
MERT bizám minnyá' itt fáj egy szellemi siskás!"
Aztán megy majd a sírás.
Túlzás? Hisz nem segít CSAK maga az Írás.
Kizárólag attól, a kezed lesz csak tintás - a hasadon meg hízás.
Kell, hogy legyen mellette még legalább tíz társ.
Hogy kerüljük a túlzott egó elbízást. --
És együtt húzzuk tovább azt a kis-lightos igát,
Mert egyedül a tempóm nem előzne csigát.
A tíz társ közül HÁROM, leginkább mégis ki más,
Mint a legtisztább, Szent-Király-Trivát.
Jíhhá!
,,,
//B-} M.
'''

Hash

2010-03-10T01:53:00.009+01:00

Itt ülök. Épp fáj a hasam. Még azt sem tudom közzé fogom e tenni a bejegyzést. Írni kéne a blogra - gondolom magamban. Visszaolvasva úgy is ciki lesz, akármit is írok. A koli szobámban ülök. Sötét. Csak a laptop monitorja hasít kontrasztot a pulzáló feketeségbe. Az ablak résnyire nyitva. Kint páran ordítoznak. Szegény párák. Páran. De mi van AZZAL a pár emberrel aki komolyan gondolja a hitét? Akik Istenben hisznek. Mint én. Erősnek kell lennünk. De persze nem saját erőnkből... Kalandozok kalandozok, mindig elfele. Sosem a lényegre. "Mit lehetne még mást?" "Mit kell csinálnom?" - ismétlődnek a kérdések. Pedig nem kellene, hogy így legyen. Mi ez? Megkötözöttség? Nem akarom, de mégis akarom. Ez meg hogy lehet? Pedig imádkozom érte. Én lennék gyenge? Hmm...

Pedig azt hittem... azt hittem a világ tökéletes... hogy mindig figyelnek... hogy mindig csak a látszat miatt teszik a "dolgukat" és egyébként meg figyelnek... és végül is figyelnek, csak nem annyira, mint gondoltam... lehet például, hogy ezt az egész blogot sem fogja látni, csak pár ember...

Hagyjuk, mind1... csak tudnám miért... a szindrómát ez írja le legjobban, habár nem vagyok fan, ez tetszik.

Majd tudósítok ha változás áll be.

Nem így kéne, hogy legyen.

2010-03-03T12:57:00.000+01:00

Vacsora

2010-02-25T17:56:00.000+01:00

2010-02-19T00:41:00.000+01:00

2010-01-12T13:27:00.005+01:00

Márai Sándor: A lustaságról

Kétféle lustaság van: vízszintes és függőleges.
Van ember, aki csak élete nagy távlataiban lusta; a tervekben; abban, hogy elodázza elhatározásait, döntéseit; lustán építi fel élete munkáját, mindent az időbe épít, a nagy messzeségbe.
Aztán van a másik, a függőleges lustaság, amikor a pillanat előtt maradunk lusták, amikor nem gondoljuk, mondjuk, vagy cselekedjük azt, amit abban a pillanatban lehetne. Nem nyújtjuk ki a kezünket valami után, amit megszerezhetnénk, különösebb fáradság nélkül, s később talán csak nagy áldozatokkal tudunk megszerezni, nem megyünk a telefonhoz, nem írjuk meg a levelet, vagy nem jegyezzük fel a gondolatot, rögtön akkor, abban a pillanatban. Ez az utóbbi fajta lustaság a veszedelmesebb. Ilyen elmulasztott, lustán elhanyagolt pillanatokon múlik az élet.

Advent - de hova lett Jézus?

2009-12-02T13:49:00.002+01:00

"A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre (vagy közösségre) is utalnak:

Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya)."

Hmm Valaki mintha hiányozna, kedves katolikus felekezet :D...

Jaa... Jézus... Vele mi is van? Csak az életét áldozta értetek (és mindenkiért), de még gyertyát se kap? Szép.

Mária bezzeg csak szült (mint a Földön valaha élt kb 12000000000 nő akármelyike), és mégis van neki, pedig szerintem nem volt ez a szülés nehezebb az átlagnál (a Biblia nem írja). Na mind1. Az igazság attól még változatlan.

Persze nem akarok megbántani senkit, de ez a véleményem :). Bocsi akinek bántóan hat. Nem azért írtam.

Érted.

2009-11-29T03:37:00.015+01:00

A megváltás

Mindig elfordultál,
kérni, sose kérted,
Eszedbe se jutott,
hogy valamivel sérted.

Pedig bűneiddel
Rá a csapást mérted.
Nem terhed Ő, sőt,
sokkal inkább vérted.

Hogy tiszta legyen véred,
honnan hát az érdem?
Szenvedett Érted,
hogy rendezze a béred.

El kell, hogy mondjam:
meghalt Érted.
Érted?
Hajts Előtte térdet.

M

Flegmatikus

2009-11-20T05:07:00.002+01:00

Flegmatikus vagyok.

Csak kakas volt google-ön, tik nem. Aki érti érti. Bocsi.

Mint a...

2009-10-27T00:03:00.013+01:00

Óember

Olyan voltál éltedben,
Mint a szőtt háló-minta
Sablonosan monoton,
Mint a szél fújta hinta.

Tehetséges kezedben
Életre kelt a tinta,
Tálentumod ugyan volt,
Érdemben mégsem írtad.

Tolladból más nem fakadt,
Mint vég nélkül a firka.
Ezen kívül csak lógtál, -
-Akár a hírhedt hinta.
Nekem jó így, hagyjatok!
Ez szép álomba ringat.

M

Gondolat (re)mix

2009-09-02T00:11:00.006+02:00

Hát, ezanyáriselment! De még hogyan! Ennél tartalmasabb soha sem volt. 0 nap unatkozás, 100% program. És ez sajnos kicsit a család rovására is ment. Bocsi, ha olvassátok. Magda tegnap szült. Császárral. (Részletek majd itt: http://magdanya.blogspot.com/ )
Mindenesetre ha most elkezdeném leírni mindazt ami bennem van, a kedves olvasó mindenbizonnyal a mennyiség láttán is elszörnyedne, és el sem olvasná, így megelégszem csak a sűrített tartalommal, ami így is sok lesz valószínű...
Ilyenkor este, ha nem vagyok fáradt, általában magasabb az érzelmi aktivitásom, érdekesmód. Talán azért vetemedem arra, hogy ide irkáljak. Normál esetben az érzelmeimnek 1%-át élem át (vagy mutatom ki?) egy átlag emberhez képest, este ez felmegy kb 50%-ra... az már egész tűrhető. Érdekes, hogy ilyenkor vágynék egy igazán mély beszélgetésre emberrel, de általában csak Isten az aki ébren van. És ez nem baj, sőt, jó ^^, de az ember csakcsak társas lény révén, vágyik arra, hogy partnereivel is beszélgessen. És ez nem nagyon következett be velem jópár éve. Persze tudom, hogy közhely, és hogy mindenki erre vágyik, stb, de akkor is csak arra lenne szükségem, hogy valakivel a kék eget, vagy a csillagokat bámulva, feszélyezettség nélkül el tudjak mélyedni a beszélgetésben... gondolatokban... egymás lelkében... nem kell feltétlen párkapcsolatra gondolni, hanem csak barátságra, amely persze jelen van a jó párkapcsolatban.
Így most marad a blog.
Najó, mástéma: a "misszio" című googlegroup (levlista) nem volt foglalt, így én lettem büszke tulajdonosa, dicsőség érte magának Istennek :). Nagy reményeket fűzök hozzá, mivel még senki nem foglalta le. Máris 3 felekezetből vagyunk rajta, és kezdetben a FEZEN-es misszióhoz fogjuk használni.

Napozás a Vörösmarty téren

2009-05-23T12:53:00.021+02:00

Ha megrögzött "magyar" lelkület lenne bennem (óember), akkor valószínű csak azt írnám:
>>Manapság már 5 percet sem napozhat az ember egy padon, anélkül hogy valaki meg ne próbálná lehúzni. Leültem, elkezdtem játszani a telefonomon. Valószínű ezt látva, két igen sebhelyes testű napbarnította, siófoki (mint kiderült), de nem roma csávó odajött, és leszólított. Szomorúan konstatálták, hogy a kezemben lévő 5110-es értéke nem haladja meg az 1000ft-ot. Jó... akkor adjunk be neki valami rizsát és húzzuk le pár ezerrel - gondolhatta magában kettőjük közül az alfa hím ("Krisztián" - elvileg), de hogy miért ezt feltételezem az később derül ki.
Szó esett euró-átváltásból "befolyó jövedelem"-ről és arany-bizniszről is :)<<
De:
Aztán végül kilyukadtunk a "munkánál".
Mondom: Jó, a munkát támogatom, de pénzt nem adok. Holnap kiviszlek titeket Isztimérre - ahol elvileg ásást vállaltak napi 4600Ft-ért. Veszek kaját, a cigit oldjátok meg.
"Krisztián": ÁÁÁÁjjj... mi maradnánk a busznál, de ha adsz 2000Ft-ot akkor abból megvesszük a jegyet, és veszünk kaját.
Én: Hát... a jegy egy ezres, kaját meg vegyünk most.
"Krisztián": AAAAz nem jó, mi kakaós csigát akarunk enni, mert nem kell bajlódni vele stb...
Én: Ok, itt a kisbolt veszek most.
"Krisztián": ÁÁÁÁ.. az nem jó, a kakaóscsiga megromlik...
Én: Nem romlik!
"Krisztián": Menjünk.
1. kisbolt: péksüti: 0 db
2. kisbolt: csak kalács: ÁÁÁÁjj a kalácsot nem szeretem... Viszont van itt ez a süti, ebből kérünk ezer forint értékben Gyöngyi néni - monja "Krisztián" az eladónak. Ismerte.
Jó - mondom -, ha "munka" közben feltétlen sütit akartok enni, akkor legyen az...
És itt Isten azt mondta: Elég már! Jól van fiam kiálltad a próbát... Nem volt a táskámban a pénztárcám. Pedig nem vettem ki tegnap óta, és arra is figyeltem, hogy még csak a közelébe se férkőzzenek felebarátaim :).
Hát akkor beugrok érte a lakásba - mondtam nekik... Telefon anyunak, nem látta-e. Nem veszi fel. Telefon Julcsinak. Nem anyuval van. Telefon Katának. Nem veszi fel. Mostmár gondoltam magamban: Jójó, Uram elég a jelekből, vettem.
A parkban vártak rám "Krisztiánék", valakivel dumáltak, de mikor látták hogy közeledek, sietve elköszöntek.
Mikor közöltem, hogy nincs meg a pénztárcám, ők már "gondolták előre" - mondták. Még nem álltam meg, nem értem teljesen oda hozzájuk, már köszönnek is el: Akkor csá. Csá.
Kiálltam a próbát. Nem hajtottam el őket, mert sebhelyes az arcuk, vagy nem épp szimpik.
Telefon anyunak. Kata veszi fel.
M: Hol vagytok már?
K: Jaa.... Epret szedünk Tácon.
M: Csúcs. Pénztárcám nálatok van?
K: Ja.

2009-04-22T00:14:00.000+02:00

nincsidőm

Hajléktalanok

2009-04-13T22:48:00.011+02:00

Tudom, a blogot használni kéne, ha már van és elkezdtem. De majd szépen lassan.
Ma megtaláltam a ballagós ingemet (ferrari piros), és abban mentem fel Budapestre hajléktalanoknak ételt adni... (lásd)
lehet kissé túl hivalkodó volt, de még a gyülekezetben is megdicsérte egy hölgy, akit feltehetően nem a mai divat rugói mozgattak az ő idejében :)
Mindenesetre az étkeztetés szerintem jól sikerült, népszerűsíteni kéne, hogy ne csak így megjelenjünk évente, mire kicserélődnek az emberek az ellátóban.
Az járt a fejemben, hogy oda lehetett volna menni több emberhez is. Csak ez nekem így nehezen megy, hogy ők azt gondolják, ez az ő felségterületük, és mi csak néha-néha kijövünk és megnoszogatjuk őket. Szorosabb barátság kéne hogy komolyan vegyenek (szerintem). Vagy ha nem is nekik, de nekem az kéne.

Keveset aludtam, fél3-ig házit rajzoltam, és 6kor keltem is... pedig 8ra húztam a telefonom... érdekes...

könyvtárból, hajnali 2-höz közeledve

2009-03-11T01:37:00.003+01:00

igen... ma nincs kedvem nagybetűt írni, de ez a legkevésbé lényeges. most a vpk könyvtárból írok, és ha már a kevésbé lényeges dolgoknál tartunk, itt aztán megtapasztalhatja az ember, hogy a szocializmus fénykorában mennyi lényegtelen iromány keletkezett (mert itt a "művek" 50%-a onnan maradt). ezért is jó a blog, mert beszámolhatok a senkinek (vagy mindenkinek, sikerességtől függően), hogy mennyire tudtam lényeges dolgokkal kitölteni a napomat. jó... mondjuk itt felmerül, hogy a túlzott blogolás is lényegtelen kategória...
de azért igyekszem rövid lenni
amúgy ma túl későn jöttem rá, hogy túl sok lényegtelen dolgot csináltam, ezért egy nem túl hatékony napról kell beszámolnom, de egy érdekes tényt megtudtam azért: dávid már fel volt kenve királynak amikor legyőzte góliátot. hát igen, a gyakrabb olvasás konkrét tényfeltárást eredményez ilyen esetben, minthogyha csak "tanítást" hallgatnék róla.
ja és igen, apu és anyu: megírtam a sziltan zh-t asszem jó lett

Szóval blog.

2009-03-09T22:00:00.001+01:00

Feltehetően ide kell írni. Majd meglátjuk... ha megjelenik az oldalon akkor bizonyára jó.
Gondolom ezek az első szavak a legértékesebbek, de mégsem tudok mást mondani, mint a legtöbb ember aki blogot ír: nem fért el ennyi minden a fejembe, tehát megpróbálom strukturizált formában rögzíteni... és akkor már miért ne láthatná akárki. Csak aztán nehogy a semmi körüli ömlengés legyen belőle, mint ahogy már kezd azzá alakulni. Akkor inkább leírom mi volt ma:
5-6: kelés, pakolás
6-7: utazás pest
7-8: pakolás pesten
8-10: terepi geológia (első terepbejárás), volt egy szép lány (cse)
10-12: üzleti jog, küzdelem a kialvatlansággal és az alacsony vérnyomással
12-21: szilárdságtan gyakorlás (semmittevő megszakításokkal), holnap zh
21-22: gondolkodás, főként hogy miért undorodom meg a sziltantól fél óra után, de remélem csak ma van így
22- : hirtelen felindultságból elkövetett blogírás
ennyi
alszom