nincsidőm

Hajléktalanok

Tudom, a blogot használni kéne, ha már van és elkezdtem. De majd szépen lassan.
Ma megtaláltam a ballagós ingemet (ferrari piros), és abban mentem fel Budapestre hajléktalanoknak ételt adni... (lásd)
lehet kissé túl hivalkodó volt, de még a gyülekezetben is megdicsérte egy hölgy, akit feltehetően nem a mai divat rugói mozgattak az ő idejében :)
Mindenesetre az étkeztetés szerintem jól sikerült, népszerűsíteni kéne, hogy ne csak így megjelenjünk évente, mire kicserélődnek az emberek az ellátóban.
Az járt a fejemben, hogy oda lehetett volna menni több emberhez is. Csak ez nekem így nehezen megy, hogy ők azt gondolják, ez az ő felségterületük, és mi csak néha-néha kijövünk és megnoszogatjuk őket. Szorosabb barátság kéne hogy komolyan vegyenek (szerintem). Vagy ha nem is nekik, de nekem az kéne.

Keveset aludtam, fél3-ig házit rajzoltam, és 6kor keltem is... pedig 8ra húztam a telefonom... érdekes...