Nyilván elsődlegesen magamon tapasztalom, de a legtöbb idősebb emberre is igaz, hogy felnőttnek lenni, tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ember nagy gyerek lesz. A gyerek is megtanul dolgokat és ha a Barnabás (5 éves) meg tudta érteni/tanulni a duplavezérműtengelyes 4ütemű turbós benzinmotor működését, akkor meg tudná tanulni/érteni, azt is, hogy mi az a felelősség, az adóhatóság, vagy a "felnőtt kor" tipikus problémakörét.
Amire ki akarok lyukadni, hogy felnőttnek lenni ugyan olyan emberi dolog, mint gyereknek lenni. Persze fejlődni hitéletben, megtanulni bibliai igazságokat... lehet és kell is, de a gyermeki hit, mint szükséges elem viszont sokszor leépül, meghal.
A felnőtt tehát abban pl. különbözik a gyerektől, hogy megteszi azokat a dolgokat, amiket kiskorában megtiltottak neki: ne egyed magába a Nutellát, ne gyere be cipővel, ne maradj fent sokáig...! stb
A legnagyobb különbség persze, hogy felnőttnek lenni felelősség, úgyhogy megyek most aludni, hogy felelősséggel tudjak lenni mások iránt is.
ui: kérek még +4 órát minden napra, akkor talán ki tudom fejteni magam rendesen.
