Hát, ezanyáriselment! De még hogyan! Ennél tartalmasabb soha sem volt. 0 nap unatkozás, 100% program. És ez sajnos kicsit a család rovására is ment. Bocsi, ha olvassátok. Magda tegnap szült. Császárral. (Részletek majd itt: http://magdanya.blogspot.com/ )
Mindenesetre ha most elkezdeném leírni mindazt ami bennem van, a kedves olvasó mindenbizonnyal a mennyiség láttán is elszörnyedne, és el sem olvasná, így megelégszem csak a sűrített tartalommal, ami így is sok lesz valószínű...
Ilyenkor este, ha nem vagyok fáradt, általában magasabb az érzelmi aktivitásom, érdekesmód. Talán azért vetemedem arra, hogy ide irkáljak. Normál esetben az érzelmeimnek 1%-át élem át (vagy mutatom ki?) egy átlag emberhez képest, este ez felmegy kb 50%-ra... az már egész tűrhető. Érdekes, hogy ilyenkor vágynék egy igazán mély beszélgetésre emberrel, de általában csak Isten az aki ébren van. És ez nem baj, sőt, jó ^^, de az ember csakcsak társas lény révén, vágyik arra, hogy partnereivel is beszélgessen. És ez nem nagyon következett be velem jópár éve. Persze tudom, hogy közhely, és hogy mindenki erre vágyik, stb, de akkor is csak arra lenne szükségem, hogy valakivel a kék eget, vagy a csillagokat bámulva, feszélyezettség nélkül el tudjak mélyedni a beszélgetésben... gondolatokban... egymás lelkében... nem kell feltétlen párkapcsolatra gondolni, hanem csak barátságra, amely persze jelen van a jó párkapcsolatban.
Így most marad a blog.
Najó, mástéma: a "misszio" című googlegroup (levlista) nem volt foglalt, így én lettem büszke tulajdonosa, dicsőség érte magának Istennek :). Nagy reményeket fűzök hozzá, mivel még senki nem foglalta le. Máris 3 felekezetből vagyunk rajta, és kezdetben a FEZEN-es misszióhoz fogjuk használni.
